Szabó Lőrinc Semmiért Egészen, Szabó Lőrinc - Semmiért Egészen - Entirely And For Nothing
- Szabó Lőrinc-Semmiért egészen - Videa
- Szabó Lőrinc szerelmes verse - Semmiért egészen
- Szabó Lőrinc 10 legnépszerűbb verse – Hányat ismersz belőlük?
Mert míg kell csak egy árva perc, Külön; neked, Míg magadra gondolni mersz, Míg sajnálod az életed, Míg nem vagy, mint egy tárgy, olyan Halott és akarattalan: Addig nem vagy a többieknél Se jobb, se több, Addig idegen is lehetnél, Addig énhozzám nincs közöd. Kit törvény véd, felebarátnak Még jó lehet; Törvényen kívűl, mint az állat, Olyan légy, hogy szeresselek. Mint lámpa, ha lecsavarom, Ne élj, mikor nem akarom; Ne szólj, ne sírj, e bonthatatlan Börtönt ne lásd; És én majd elvégzem magamban, Hogy zsarnokságom megbocsásd. A Semmiért Egészen műfaja óda. Hangneme nyers, de következetesen érvelő, így végső soron meggyőző. A hang az élőbeszéd közvetlenségével szólal meg és nemcsak magyarázó jellegű, hanem felvállaltan zsarnoki is, ebből származik a beszéd intenzitása. A Semmiért Egészen témája a lírai én szerelmének mibenléte. A teljes önfeladás követelése jelenik meg: azt követeli a partnertől, hogy csak neki és érte éljen. A szerelem önző voltát mutatja be egy végsőkig kiélezett, paradox kapcsolaton keresztül.
Szabó Lőrinc-Semmiért egészen - Videa
Az elemzésnek még nincs vége, kattints a folytatáshoz! Oldalak: 1 2 3 4 5
Szabó Lőrinc szerelmes verse - Semmiért egészen
Szabó Lőrinc 10 legnépszerűbb verse – Hányat ismersz belőlük?
- A kis hercegnő 1945 relative
- Szabó Lőrinc versei – íme a leghíresebb Szabó Lőrinc költemények
- Szabó Lőrinc Semmiért Egészen – Lighthouse
", "minden egyéb;", "s fáradt vagyok;", "és áldozat", "külön, neked, ", "se jobb, se több, ", "még jó lehet;", "börtönt ne lásd;"-filozófiai szövegének izotópjai, nélkülük a szöveg egésze értelmezhetetlen lenne. Minden strófa kezdete új gondolat vagy az előző magyarázata. Biztosak lehetünk benn, hogy. már kiérlelt, de nem feltétlenül lezárt gondolatokat vetett papírra. Lássuk, milyen sorrendben? Az 1-2. vsz. -ban mutatkozik be mint öntörvényű ember, aki szerint e kapcsolatban ő az egész, társa pedig a rész, akit bekelebezni vágyik. "Nem vagy enyém, míg magadé vagy/még nem szeretsz. "-írja. Különös felfogás ez a szerelemről, hiszen többen úgy tudjuk, hogy a szerelmesek egyek és egyszersmind egymáséi is. A 3. -ban a költő szabadul terhétől, a szorongástól. A szorongás a frusztrált, kívülről irányított ember betegsége, aki elvesztette tájékozódási pontjait abban a világban, amelyikben élni kényszerül: "Félek mindenkitől, beteg/s fáradt vagyok;"-mondja, ezt akár Jaspers is írhatta volna vagy Kierkegaard, hitevesztett és gyanakvó a világgal szemben, ezért társától a teljes alázatot és áldozatot várja egy olyan világban, ahol autonóm személyiségek versenye folyik a sikerért, és jaj annak, aki felett elsiklik a tekintetük.