Krk (Sziget)
Galéria [ szerkesztés] Jellemző part és strand részlet Krk szigeti hangulat Jegyzetek [ szerkesztés] Források [ szerkesztés] Horváth Tibor: Horvátország (Cartographia, 2002) ISBN 963-353-179-9 Fordítás [ szerkesztés] Ez a szócikk részben vagy egészben az Krk című német Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.
Krk (sziget
A sziget az időszámítás előtti 10. századtól lakott. Krk első lakói liburni törzsek voltak. A többi horvát sziget történelméhez hasonlóan Krk szigetet is elfoglalta a Római Birodalom. Ők a szigetet Curictá nak hívták, és ők alapították Curicumot, vagyis a mai Krk várost. A római megszállás alatt - a római polgárháború idején - Krk város öblében vívott tengeri csatát Caesar és Pompeius. A 6. században horvát kézre került Krk. A horvát uralmat velencei, francia, bizánci, osztrák, majd az első és második világháború alatt olasz és német fennhatóság követte. Horvát kézben csak a 6. és a 15. században volt egy kis ideig. Végül a 20. században került vissza Krk sziget az anyaországhoz, Horvátországhoz. A Krk szigeti Baškán találták meg a horvát nyelv legrégebbi írásos emlékét, a Baškai kőtáblát. Az eredeti táblát a zágrábi Horvát Tudományos Akadémiában őrzik. Baškán ennek másolatát tekinthetjük meg. Krk város harcias történelmét leginkább a 12. században az óváros köré épített erődítmény jellegű bástyafalak jellemzik.
Krk (sziget) – Wikipédia
Vasútvonala nincsen. Szárazföldi kapcsolatot 1980. július 19-én kapott, az eredetileg Tito névre keresztelt két külön nyílású Kvarner-öböl felett ívelő Krki híd révén. A szigeten Szigeti transzverz néven kerékpáros utat alakítottak ki a legfőbb látnivalókat összekapcsolva. Önálló bicikliút Krk és a 102-es 104-es főutak csomópontja között épült ki, mintegy 10 km-en. Vitorlás- és halászkikötő minden parti településen rendelkezésre áll. Az Adria-kőolajvezetéket kiszolgálandó tankerkikötő található Omišalj nyugati oldalán. A Krk-sziget repülőgéppel is elérhető, hiszen Omišalj mellett nemzetközi reptérrel is rendelkezik. Idegenforgalma [ szerkesztés] A Krk Szépítését Szorgalmazó Társaság első okiratának létrehozásával 1897 februárjában indult meg az idegenforgalom. Népszerű üdülőhelyei Omišalj, Njivice, Malinska, Šilo és Baška. Érdemes kirándulni a Biserujka cseppkőbarlangba, a baškai akváriumba, Krk városba vagy a Punattal szemben fekvő apró Košljun-sziget kolostorába. A sziget északi részén fekvő Omišalj mellett a Rijeka-Riviera Kvarner Airport (RJK) nemzetközi repülőtere könnyíti meg a megközelítés lehetőségét.
A "Krk" című lap ide irányít át. Hasonló címmel lásd még: Krk (város). Krk Krk sziget északi része Crkvenica felől fotózva Közigazgatás Ország Horvátország Megye Tengermellék-Hegyvidék megye Székhely Krk Legnagyobb település Krk (település) Népesség Teljes népesség ismeretlen Krk (település) népessége 3662 fő (2011) [1] +/- Földrajzi adatok Fekvése Adriai-tenger Terület 405, 78 km² Hosszúság 38 km Szélesség 13 km Tengerszint feletti magasság 568 m Legmagasabb pont Obsova (569 m) Időzóna CET ( UTC +1) Elhelyezkedése Krk Pozíció Horvátország térképén é. sz. 45° 04′ 44″, k. h. 14° 36′ 03″ Koordináták: é. 14° 36′ 03″ Krk weboldala A Wikimédia Commons tartalmaz Krk témájú médiaállományokat. Krk ( olaszul Veglia, ča horvátul Khark) Horvátország és az Adriai-tenger második legnagyobb szigete ( Cres után) 405, 25 km² területével. Hossza 38 km, legnagyobb szélessége 13 km, tengerpartjának hossza majdnem 200 km. Lakossága 20 165 fő, ezzel Horvátország legnépesebb szigete a maga 68 településével.
Krk sziget omisalj
A kikötőt védelmező ötszögletű bástya a 15. században a velencei uralom alatt épült. Az óvárosba a Kamplin bástya mellett levő városkapun keresztül juthatunk be. A bástya falában a Frangepán -címer maradványait fedezhetjük fel, melyen egy oroszlán kenyeret tép, és egy római sírkőmaradvány tanúskodik a múltról. Népesség [ szerkesztés] A népesség alakulását a következő táblázat mutatja be: Év 1525 1527 1539 1603 1636 1727 1770 1853 1880 1890 1921 1931 1948 1953 1961 1971 2011 Lakos 10. 000 10. 461 8. 000 6. 637 5. 000 9. 571 15. 570 18. 089 22. 230 20. 842 20. 043 17. 689 16. 820 14. 548 13. 110 20.
Krk sziget térképe
Sehol nincs hely egy mobiltelefonnak, egy napszemüvegnek, illetve ezek a terek nincsenek kitalálva. Telefon, szemüveg- és térképmentes vezetőknek viszont nincs okuk zsörtölődésre: az elegáns színű kárpittal burkolt belső tér sok-sok kényelemmel várja utasait. A több irányban mozgatható, barátságosan kemény, mégis határozott oldaltartású első ülések, a kézbecsípődést kiküszöbölő elektromos ablakemelők, az állítható kormányoszlop, az elektromosan behajtható - bár kissé alulméretezett - külső tükrök, az esőérzékelős ablaktörlő vagy a sebességcsökkenésre lehalkuló rádió egytől-egyig felsőbb kategóriát idéző komfortelemek, amelyeket egy fedélzeti számítógép koronáz meg, amely fontos információkat szolgáltat a még megtehető távolságról, az átlagfogyasztásról, az átlagsebességről vagy éppen a külső hőmérsékletről. A fotelszerű, osztottan dönthető hátsó ülések előtt pazar lábtér kínálkozik, mindemellett a csomagtér sem szűkös: az alaphelyzetben 340 literes tér az ülések lehajtásával 996 literre növelhető.
A fő megélhetési forrást a földművelés, a szőlészet, a gyümölcstermesztés, az állattenyésztés és a turizmus jelenti a szigeten lakóknak. A napsütéses órák száma a szigeten: 2500 óra/év. Fekvése [ szerkesztés] A sziget az Adriai-tenger északi részén, Fiume közelében a Kvarner-öbölben helyezkedik el. A szárazföldtől a Vinodoli-csatorna és a Velebiti-csatorna választja el. Általában dombos, nagyobb emelkedések csak a déli részein vannak, legmagasabb pontja az Obsova (569 m). Sok kikötőnek is alkalmas öböl teszi változatossá. Nyugati része lankás, míg keleti tájait kevésbé tagolt vidék, meredek, hegyes sziklák, lombos erdők és kevés település jellemzi. Keleti partja a szárazföld felé néz, déli partja a Cres-sziget irányába. 1980 óta a Krki híd, a világ egyik leghosszabb (1430 méter) betonhídja köti össze a szigetet a szárazfölddel Kraljevica települése mellett. Történelme [ szerkesztés] A középkorban a horvát írásbeliség fellegvára volt, mígnem napjainkra az Adria egyik legkedveltebb turisztikai célpontjává nőtte ki magát.
- Krk sziget szállás
- Margit sziget
- Páros mellékhatás – Filmek
- Krk sziget homokos tengerpart
- Krk (sziget festival
- Krk sziget térképe
- Sziget video
- Aludj csak, én álmodom online teljes film, filmnézés Magyarul!